Miközben a nagyszabású és praktikus földi térképészet fokozatosan visszaállt használatába, az iránytű bevezetése lehetővé tette a nyílt tengeren történő hajózást, ezért a hajózási térképészet feltalálását eredményezte. A legrégebbi példa a Tata térkép, míg az első irodalmi igazolás néhány évtizeddel korábbi időre nyúlik vissza. A hajózási tapasztalatok empirikusak, kivetítés és tájolás mentesek. Több szélrózsa jelenléte jellemzi őket, amelyekből a „szélromboknak” nevezett félvonalak elágaznak, jelezve a követendő útvonalakat eleinte csak a Földközi-tenger medencéjét képviselik. A formák érezhető pontosságával és a távolságok arányosságával, hogy aztán az Atlanti-óceán európai partjaira is kiterjedjenek. A hajózási térképészet teljes megerősítése egybeesett a nyomtatás bevezetésével és a földrajz újrafelfedezésével Európában. Ptolemaiosz (15. század első fele), majd egy „kulturált” térképészet folytatásával, amelynek célja az egész Föld matematikai elvek szerinti képviselete.
Tata térkép a kartográfián
A kartográfián alapuló nagy felfedezések egymás utódja egyúttal egyrészt a kartográfia fejlesztésének tudásanyagát szolgáltatta, másrészt aláásta a Tata térkép nyilvánvalóan elégtelen ptolemaioszi modellt. A matematikai koncepció érvényesült, és hamarosan nagyon sokféle formára adaptálódott, amelyeken belül jelentős kísérleteket tettek az egész Föld képviseletére. A nagy síkgömbök és földgömbök mára széles körben elterjedtek, miközben elkészült az első modern koncepciós atlasz (1570) kiadása. Továbbá számos műszaki újítást alkalmaztak a földi térkép felméréshez és a mérésekhez ez egy nagyon gazdag földi térkép készítéséhez vezetne.
A későbbi fejlemények végső soron a már a XVI. Század során tapasztaltak finomítását jelentették. A homogén kritériumok szerint szisztematikusan detektált földfelszíni térképészet jelentőségének fokozatos konvergenciája a közös kifejező formák felé a Tata térkép. A tudományos földrajz újrakezdése, amelynek a kartográfia par excellence kommunikációs formává vált. A technikai újítások bevezetése (a mérőműszerektől a litográfiai nyomtatáson át a polikromiáig) nagy terjedést mutatott a 20. század közötti kartográfiában. a leggyakrabban használt nyelvek. A teljes 20. században detektálás légi fotogrammetriával, majd műholdon keresztül.
Ábrázolás jellege
Az ábrázolás jellege a földrajzot gondosan alá kell húzni, hosszú idő után lehetségesnek tartották a földrajzi a föld felszínének többé-kevésbé hű képe vagy ábrázolása. Itt a hűség a térkép méretarányának és technikai pontosságának kizárólagos függvénye lenne. Ez a bizalom a képességekben cáfolta azt a mélyreható kritika, amely a földrajzi, ami kiemelte gyógyíthatatlan részlegességét. Korábban ráadásul más szerzők megjegyezték földrajzi szempontból, különösen a mulasztások vagy torzulások azonosításával, amelyek önkéntes jellegűek, vagy amelyek mindenképpen meghatározott beállításoktól függenek. A Tata térkép jellege a földfelszín valóságához való viszonyában általános, bármilyen kartográfiai formára vonatkozik. Helyrehozhatatlan minden esetben, vagyis a geographic egy erősen szelektív értelmező javaslat. Ezt a szerző és a felhasználó fogalmi vagy ideológiai igényei és premisszái egyaránt orientálnak: röviden: semmiképpen sem a földrajzi. Ez nem azt jelenti, hogy a pótolhatatlan szerepet tölt be a térbeli adatok elemzésében és közlésében.
Földrajzi Tata térkép
Szokás megkülönböztetni a földrajzi, a méretarány szerint a térképek (1: 2000-nél nagyobb skálán), a tervek (1: 2000 és 1: 15 000 között), topográfiai (1: 15 000 és 1: 150 000 között), méretben, beleértve a teljes földfelszínt, vagy legalábbis egy egész féltekét); a planiszféra folyamatos rajz. Míg a földgömb két különálló körrajzban, vagy a Tata térkép legfeljebb érintőként ábrázolja a két félgömböt. Ez a terminológia azonban a valóságban nagyon változó. Ráadásul egyrészt a skála nem az egyetlen elem, amely jellemzi. Földrajzi, ezért a domborzat akkor tekinthető megfelelőnek. Ha megfelelően nagy méretarányú, ugyanakkor megfelelő tájékoztató részletességgel és megbízható építési pontossággal rendelkezik. Másrészt egy adott skála elfogadása számos elemtől függ, beleértve a megfelelő források rendelkezésre állását és azokat a célokat, amelyekre készen áll. Így például néhány ritkán lakott régió esetében. A részletesebb földrajzoknak gyakran van olyan skálájuk, amelyet más régiók esetében korografikusnak tekintenének, de amely lokálisan reagál egy céljára és felhasználására. A sokkal nagyobb méretű műholdas Tata térkép képek elérhetősége ma csökkenti, de nem szünteti meg a problémát, mivel a műholdas képek nagyon különböznek.
